Nemzetközi felmérések bebizonyították, hogy az egészség boldogságunk egyik legfontosabb tényezője. Ez pedig nem csak azon múlik, hogy milyen ételeket fogyasztunk, vagy mozgunk-e eleget, hanem a környezettől is, ami körülvesz minket. Ezen a ponton kiemelkedően fontos szerepe van az otthonunk klímájának.
Modern életvitelünk kialakulása azt eredményezte, hogy munka- és szabadidőnk akár 90 százalékát is négy fal között tölthetjük. Ennek legnagyobb része otthonunk belső tereit jelenti, így könnyen összeáll a kép: az egészségünk – és így a boldogságunk – nagyban függ attól a lakástól vagy háztól, amelyben élünk. Ezért sokat számít, hogy otthonunk klímáját optimálisra hangoljuk. Hiszen a beltéri levegő minősége kulcsfontosságú egészségünk szempontjából.
A következőkben három meghatározó tényezőről lesz szó, amelyek jelentősen befolyásolják az otthonunk klímáját és komfortérzetünket. Ez a hőmérséklet, a páratartalom és a zaj.
A hőmérséklet témakörét érintve fontos nem csupán a levegő, hanem a falak hőmérsékletét is figyelembe venni. Ha a falfelület hideg, akkor a megfelelő léghőmérséklet ellenére sem fogjuk komfortosan érezni magunkat a helyiségekben. Azonban, ha a falak belső felületi hőmérséklete magasabb, akkor egy alacsonyabb léghőmérsékletű lakásban is jó marad a közérzetünk. Ezen felül könnyebben megelőzhető a penész és a hozzá köthető betegségek kialakulása is.
A relatív páratartalom szintén befolyásoló tényező otthonunk klímájának alakulásában. Mind a nagyon száraz, mind a nagyon párás levegő kellemetlen, és sok, egészségre káros kockázati tényezőt hordoz magában. A relatív páratartalom akkor ideális, ha 40, illetve 60 százalék között marad.
Viszonyításképp: Egy 4 fős háztartásban naponta kb. 5 liter nedvesség képződik pára formájában (elsősorban a főzés, zuhanyozás és a szobában található növények miatt). A pára képződésének mértéke időben nem egyenletes; magas a reggeli és az esti órákban, alacsonyabb napközben.
Szintén káros környezeti hatás a zaj is. Jelenléte sokszor észrevétlen marad, mégis szerepet játszik a stressz kialakulásában.
Adódik a kérdés: Mi kell az optimális lakóklíma megvalósulásához?
A megoldás a megfelelő kül- és beltéri vakolatok megválasztásában rejlik. Egy jó hőszigetelés kiegyensúlyozott belső klímát biztosít, ezáltal jobb közérzetet nyújt. Emellett az is szignifikáns érv, hogy egy hőszigetelt ház tényleges energiaköltsége csupán 40 százaléka egy nem hőszigeteltének. Azaz megtérülő befektetés, sőt, az ingatlan értékét is növeli.
A hőszigetelés tehát csökkenti az energiafogyasztást, javítja a belső klímát, ráadásul megvédi az épület teherhordó szerkezeteit is. Továbbá egy jó falazat hőtároló tömegként viselkedik. A masszív, tömör falak nyáron kint tartják a meleget, télen a hideget, így csökkentve a belső légtér hőingadozását. A kiváló minőségű hőszigeteléssel és masszív falazattal rendelkező házak a leghatékonyabbak az energiamegtakarítás terén, és ezek egyenlítik ki legjobban a rövid távú hőmérsékleti ingadozásokat, akár a meleg, akár a hideg napokon.
A megfelelő páragazdálkodásra tökéletes megoldást nyújtanak a Baumit Klíma vakolatok, melyek az emberi tüdőhöz hasonlóan szabályozzák a nedvességet. A mikropórusos anyag apró pórusai egy összefüggő páragazdálkodó felületet alakítanak ki. Összehasonlítva a hagyományos vakolatokkal, a Baumit Klíma vakolatok jóval több nedvességet és párát képesek eltárolni rövid időn belül, és ha a helyiség páratartalma alacsony, fokozatosan leadják azt a környezetükbe. Ez jelentősen csökkenti a páratartalom-ingadozás kellemetlen „csúcsait” és biztosítja a kellemes és kiegyensúlyozott beltéri klímát. A Klíma vakolatok és glettek kötőanyaga a mész, melynek hasznosságát és hatékonyságát az elmúlt évszázadok bizonyítják. A páraszabályozást, mint feladatot egy belső falfelület csak akkor tudja ellátni, ha a felhasznált anyagok bevizsgált és gondosan ellenőrzött rendszert alkotnak egymással.
