Megfelelő hőszigeteléssel nemcsak a környezetet, de a pénztárcánkat is kímélhetjük. Ennek módja az energiahatékonyság keretein belül keresendő. Az alábbi bejegyzésből kiderül, hogy mire kell odafigyelni, és hogyan lehet elkerülni a gyakori hibákat, ha ingatlanunk hőszigetelésére szeretnénk sort keríteni.
Napjainkban minden a környezetvédelemtől és a klímaváltozás veszélyeitől hangos. Nem csoda, hogy egyre többen próbálják ezen problémák megoldására törekedve élni mindennapjaikat. Az energiahatékonyság kérdésköre fontos téma a klímatudatosság tekintetében. Ha figyelmet fordítunk energiafelhasználásunk hatékonyságára, az a közüzemi számláink csökkentését is eredményezheti. Kékesy Péterrel, a Baumit Kft. alkalmazástechnikai vezetőjével beszélgetett a HVG BrandLab a megfelelő hőszigetelés titkairól.
A megfelelő hőszigetelés az energiahatékonyság egyik sarokköve. Sajnos sokan nincsenek tisztában vele, hogy ennek fejlesztésével rengeteg pénzt (és persze energiát) takaríthatnának meg. Az ön tapasztalatai szerint mennyi figyelmet fordítanak erre az építkezők, lakásfelújítók?
Szerencsére az elmúlt tíz-tizenöt évben a helyzet sokat javult. Ma már senkinek sem kell különösebben bizonygatni, hogy otthonuk hőszigetelése mennyire fontos. Az előírások egyre több helyzetben erre rá is kényszerítik az építtetőt, és a médiában is mindennapos témává vált a környezetkímélő életmód. De az emberek figyelnek a pénztárcájukra is, ezért törekszenek a legköltséghatékonyabb megoldások kiválasztására. Tudják, hogy ha hosszútávon a lehető legkevesebb összeget szeretnék fűtésszámlájukra fordítani, házuk hőszigetelése megkerülhetetlen. Az már más dolog, hogy sok tévhit és torz elképzelés kering a köztudatban. Az, hogy milyen vastagságban, mivel és hogyan hőszigeteljünk – összetett választ igényel.
A hőszigetelés tervezésekor számít-e, hogy újépítésű vagy régebbi, téglából, esetleg más építőanyagból készült lakásban, panelházban lakunk, vagy létezik olyan megoldás, ami választ ad az összes eshetőségre?
Nagyon fontos, hogy milyen alapfelületre kerül a hőszigetelés. A fizika törvényei szerint ugyanis minél rosszabb hőtechnikai szempontból egy szerkezet, annál lényegesebb a szigetelés mikéntje. Például 4 és 8 centiméternyi szigetelés teljesítménye között óriási különbség van, de a 24 és a 28 centi között már alig mérhető. Ez a törvényszerűség azt is jelenti, hogy egy viszonylag jól hőszigetelő fal utólagos szigetelésének megtérülése sokkal hosszabb lesz, mint egy „rossz” falazaté. Éppen ezért fontos, hogy új építések esetén gondolkozzunk előre.
Milyen gyakori hibákat követnek el a lakások, épületek hőszigetelésekor, ami, ha nem is teszi értelmetlenné, de jelentősen csökkenti a beépített hőszigetelés hatását?
A leggyakoribb probléma, hogy a minősített homlokzati hőszigetelő rendszerek helyett összeválogatják a különféle rendszerelemeket. Az így kialakított hőszigetelés nem tekinthető rendszernek, és nem garantált, hogy úgy fog működni az adott megoldás, ahogy az elvárható lenne. Ráadásul ilyenkor gyártói garanciára sem lehet igényt tartani.
A másik probléma a kivitelezés minőségével kapcsolatos. Ezek ugyanis „félkész” szerkezetek, azaz csak a beépítés után válnak igazán építési termékké. Kevesen tudják, hogy a hibás kivitelezés nemcsak esztétikai problémákat okoz (foltosodás, repedések), hanem nagy mértékben ronthatják a hőszigetelés hatásfokát is, ami további költségeket jelenthet.
Nyáron
Mire kell odafigyelni a hőszigetelést illetően, ha most tervezünk új házat építeni az alapoktól?
A legfontosabb eldönteni, hogy egy- vagy kétrétegű falat akarunk építeni. Az első esetben viszonylag drága falazóelemet kell választanunk, de külön szigetelésre nem lesz szükség. Ennek a megoldásnak van egy ésszerű határa. A kétrétegű falazat esetében a szigetelési funkciót maga a hőszigetelés látja el, ilyenkor egy sokkal olcsóbb és kevésbé jól hőszigetelő falazóelem is megteszi.
Mi a helyzet akkor, ha használt ingatlant vásároltunk és elkezdjük a saját igényeink szerint átalakítani?
Pontosan tudnunk kell, hogy „mit tud” hőtechnikailag a meglévő szerkezet. Ma már az eladáskor erről igazolás készül, de legkésőbb a vételár megállapításakor tudnunk kell, hogy szükség lesz-e utólagos szigetelésre vagy sem.
Mire kell figyelni, ha egy, már meglévő ingatlan felújításába vágunk bele?
Arra, hogy a hőszigetelés helye a falon kívül van. Bár a belső oldali szigetelés nagyon csábító, komoly problémákat okozhat. A belső oldali hőszigetelés komolyan károsíthatja a falszerkezeteket, a hőhidak megszüntetésére nem alkalmas emellett egy társasház esetében penészesedést okozhat a szomszédos (nem hőszigetelt) lakásokban.
A környezetvédelem és a fenntarthatóság egyre fontosabb téma napjainkban: mit tehet az, aki szeretné minimalizálni a "karbonlábnyomát", vagy a lehetőségekhez mérten a legkevésbé terhelni a környezetet?
Minél jobban törekedni kell az energiahatékonyságra, azaz arra, hogy az energiafelhasználásunk a lehető legkisebb és leghatékonyabb legyen. Ma már – a kötelező energiatanúsítványoknak köszönhetően – bárki hamar megtudhatja, hogy hol helyezkedik el egy adott épület az energiahatékonysági skálán. A kérdés egyébként elég összetett, mivel a komolyabb energiaráfordítással gyártott anyag is lehet „környezetbarát”, ha a gyártásához szükséges energia többszörösét tudjuk vele megtakarítani.
Egy lakásfelújítás komoly anyagi tétel, a megfelelő hőszigeteléssel milyen megtakarítás érhető el, illetve mennyi idő alatt tudja "visszahozni az árát" a befektetés?
A falak nagyjából a teljes hőveszteség harmadáért felelősek. Ennek a hőveszteségnek akár a 90 %-a is megtakarítható egy megfelelően méretezett homlokzati hőszigeteléssel, de fontos tudni, hogy ez önmagában csak egyharmadnyi megtakarítást fog eredményezni. A hőveszteség másik 2/3-áért a tető, a talaj vagy pincefödém, illetve a nyílászárók felelősek. A harminc évvel ezelőtti – viszonylag rosszul hőszigetelő anyagokból épült – épületek utólagos homlokzati hőszigetelése viszont 5-10 év alatt biztosan megtérül.
Ha lakásfelújításról, építkezésről van szó, aki megteheti, nem saját maga csinálja, hanem szakembereket fogad fel. Rengeteg viszont a horrortörténet a kóklerekről. Hogyan győződhet meg róla egy laikus, hogy a felbérelt munkások valóban megfelelő munkát végeztek (akár utólag, akár menet közben, illetve vannak-e intő jelek a kiválasztás során)?
Nehéz kérdés, mert a szakemberhiány pillanatnyilag kifejezetten égető probléma. A legjobb lehetőségnek a személyes ajánlást, illetve a megbízható referenciákat tartom. Sajnos sokszor még ez sem garancia, hiszen a végeredmény végső soron azon a néhány emberen múlik, akik a munkát elvégzik – nem pedig az esetleges vállalkozó személyén. Csak remélni tudom, hogy a következő években ez a probléma megoldódik, mert a rossz kivitelezéssel a legjobb anyagokból is lehet energiapazarló és kevésbé esztétikus homlokzatokat építeni. Amire laikusként is oda tudunk figyelni a kivitelezés folyamán az a pont-perem módszer alkalmazása. Ennek elmaradása esetén komoly hő- és páratechnikai, mechanikai és tűzvédelmi problémákkal kell szembenéznünk – éppen ezért a módszer ajánlása a gyártók részéről egyöntetű.