A hazai kivitelezési gyakorlat tapasztalata, hogy bár a magyar szabályozás részletesebb és sok területen szigorúbb, mint a többi uniós tagországban a homlokzati hőszigetelések tűzvédelmi kérdéseit illetően, mégis meglepően sok a hibás kivitelezés. Az előírások ismerete nagyon fontos, hiszen azok megszegése az egyre gyakoribb építéshelyi ellenőrzéseken az egész hőszigetelés nem megfelelt minősítését vonhatja maga után. A változó szabályozások nyomon követése komoly feladat.
Ezt a problémát az Országos Tűzvédelmi Szabályzat legfrisseb változásainak évfordulója (2020.január 22.) kapcsán érdemesnek tartjuk röviden áttekinteni. Mire is van szükség ahhoz, hogy tűzvédelmi szempontból megfelelő homlokzati hőszigetelések készülhessenek a jövőben?
Kérdésünkre a rövid válasz: mind a kivitelezőnek, mind a megrendelőnek ismernie kell a gyártó (rendszergazda) ajánlásait, az alkalmazott rendszer Nemzeti Műszaki Értékelését (NMÉ) és az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó előírásait. Természetesen az itt felsorolt tételeket ebben a cikkben részletesen is kifejtjük.
Gyártói ajánlások
A 305/2011/EU rendelet (közismertebb nevén CPR-rendelet) értelmében a homlokzati hőszigetelő rendszerek készletnek minősülnek, ami azt jelenti, hogy a rendszert forgalmazó rendszergazda akkor is gyártói minőségben felel minden egyes rendszerelem megfelelőségéért, ha azokat nem ő gyártja (azaz csak forgalmazza).Tehát, amennyiben a rendszerhez tartozó elemek helyett más (általában olcsóbb) anyagokat építenek be, akkor az így kialakított szerkezet már nem minősül rendszernek, tűzvédelmi teljesítménye nem igazolt és nem garantált. A felelősség ebben az esetben mindig azé, aki eltér az előírásoktól.
Általános tapasztalat, hogy a hőszigetelő rendszerek teljesítményét és élettartamát nemcsak az alkalmazott anyagok minősége, hanem azok beépítési módja – azaz a kivitelezése – nagymértékben befolyásolja. Éppen ezért a rendszergazdák részletes alkalmazástechnikai útmutatókat bocsátanak a felhasználók részére, amelyek tartalmazzák a kivitelezés legfontosabb szabályait és a jellemző csomópontokat.
Magyarországon ezen kiadványok szerepét lassan átveszi a Magyar Építőkémia és Vakolatszövetség (MEVSZ) által kiadott (és az internetről ingyenesen letölthető a https://mevsz.org/munkacsoportjaink/#thr címen) két műszaki irányelv, melyeknek óriási előnye, hogy nem egy, hanem a szervezet közel húsz rendszergazdájának közös ajánlásait tartalmazza.
Nagyon fontos azonban tudni, hogy a gyártóra, a rendszergazdára az NMÉ és az OTSZ előírásai pontosan ugyanúgy vonatkoznak, mint bárki másra, ezért nincs jogosultságuk arra, hogy az említett dokumentumokban található feltételektől és előírásoktól bármiféle eltérést engedélyezzenek vagy jóváhagyjanak!
Nemzeti Műszaki Értékelés (NMÉ)
Mivel Magyarországon a tűzvédelmi előírások egyes részleteikben jelentősen eltérnek az uniós előírásoktól, ezért a homlokzati hőszigetelő rendszerek beépítésének elengedhetetlen feltétele a Nemzeti Műszaki Értékelés (NMÉ) megléte. Ez a dokumentum a rendszervizsgálatok alapján tartalmazza mindazon paramétereket, amelyek annak teljesítményét meghatározzák, de nemcsak az alkalmazott anyagokra ad meg követelmény értékeket, hanem a kivitelezés egyes lépéseit is pontosan előírja. Ennek oka a hőszigetelő rendszerek valós teljesítményének két komponensű mivolta: az alkalmazott anyagok minősége és azok beépítési módja.
Tűzvédelmi szempontból a hőszigetelő rendszerek esetében általában két vizsgálatot végeznek el.
- Az egyik a tűzvédelmi osztályba sorolás, melynek eredménye egy olyan betű-szám kombináció (pl. B, s1, d0), mely a kérdéses szerkezet éghetőségéről, füstfejlesztéséről és égve-csepegési tulajdonságairól ad információt.
- A másik vizsgálat a homlokzati tűzterjedés vizsgálata. Ennek eredményét percben fejezik ki. Ez az időintervallum azt jelenti, hogy ennyi ideig felel meg a rendszer a hatályos jogszabályokban megkövetelt homlokzati tűzterjedési követelményeknek.
A tűzterjedési határérték nagyon fontos fogalom hazánkban, mert ez határozza meg, hogy egy-egy adott hőszigetelő rendszer milyen épületmagasságig építhető be.
Az OTSZ szerint a homlokzati tűzterjedési határérték-követelmény az épületek szintszámának függvényében a következő módon alakul: a vonatkozó műszaki követelmény szerinti vizsgálattal igazoltan
földszint és legfeljebb 2 további szint esetén Th ≥ 15perc;
földszint és legalább 3, legfeljebb 4 további szint esetén Th ≥ 30 perc;
- földszint és 4-nél több további építményszint esetén Th ≥ 45 perc.
Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a fenti, az NMÉ-ben minősített érékek megléte csak akkor igazolható, ha a hőszigetelő rendszer kivitelezése az NMÉ-ben részletezett módon történik!
A csomópontok, a nyílások körüli kávák és szemöldökök gondos, előírásszerű kivitelezése ugyanúgy feltétele a megvalósult rendszer tűzvédelmi paramétereinek igazolásához, mint az anyagok használata. A helyes kivitelezést ma már (a nagyobb projektek esetében mindenképp) folyamatosan ellenőrzik, és csak abban az esetben minősítik megfelelőnek azokat, ha az engedélyekben foglalt előírásokat a kivitelező maradéktalanul betartotta.
Sajnos kevesen tudják, hogy a hazai gyakorlatban sokszor előforduló típus-hibák legtöbbje (pl. a pont-perem módszer elmaradása, az előírtnál vékonyabb fedőréteg beépítése) drasztikusan csökkenthetik a homlokzati hőszigetelő rendszerek tűzvédelmi teljesítményét és ellenállását!
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ)
Az OTSZ, 2020. január 22-én hatályba lépett legújabb verziójában a homlokzati hőszigetelő rendszerekkel kapcsolatban néhány változtatás mellett, több, régebbről ismert fogalom körülírása pontosabb és részletesebb lett.
Továbbra is a VI. fejezet szól a tűzterjedés elleni védelemről, melynek témánk szempontjából a legfontosabb részei a homlokzati tűzterjedés elleni védelemre vonatkozó előírások (9. pont, 24-26. §).
Az OTSZ pontosan meghatározza, hogy mely épületek esetében van homlokzati tűzterjedés követelmény. Gyakorlatilag a családi házaknál nagyobb és a többszintes épületek esetében mindig!
Az OTSZ megszabja az épületek szintszámától, kockázati osztályától, rendeltetésétől és egyéb paraméterektől függően, hogy az egyes esetekben, milyen tűzvédelmi osztályú és milyen homlokzati tűzterjedési határértékkel rendelkező hőszigetelő rendszer építhető be. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy épületeink legnagyobb részénél csak olyan rendszert használhatunk, melyre a fenti tulajdonságokat egy minősített vizsgáló intézet által kiállított dokumentum igazolja.
Jelentős változás a korábbi OTSZ-szel összehasonlítva, hogy a szabályozás egy része átkerült a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvekbe, melyek az OTSZ által előírt követelmények teljesítésére tartalmaznak megoldásokat. Az irányelvek alkalmazásával az OTSZ vonatkozó követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint megvalósul.
Összegzés
Láttuk, hogy a tűzvédelmi szempontból megfelelő hőszigetelő rendszer építéséhez a gyártói (szövetségi) ajánlásoknak, az NMÉ tartalmának és az OTSZ előírásainak ismerete feltétlenül szükséges. Fontos tudni, hogy az említett dokumentumok hierarchiája is ezt a sorrendet követi: az NMÉ felülírhatja a gyártók ajánlásait, az OTSZ pedig előírhat olyan követelményeket, amelyekre az NMÉ szerint nem lenne szükség a tűzvédelmi megfelelőséghez. Ha a fenti követelmények ismerete egészséges rendszerszemlélettel és a megfelelő minőség használatával társul, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a homlokzati hőszigetelések nemcsak a komfortérzetünket biztosítják, hanem tűzvédelmi szempontból is megbízhatóak lesznek.
A cikk írója: Kékesy Péter, a Baumit Kft. alkalmazástechnikai vezetője