Az épület beltéri klímája jelentős hatással van a benne élők egészségére. A komfortos és egészséges beltéri klíma elengedhetetlen feltételei a megfelelő beltéri hőmérséklet- és a relatív páratartalom. Ideális esetben ennek 40 és 60 % között kell lennie. A Viva Park projektjei és tanulmányai vizsgálják az építőanyagok és a beltéri klíma közötti összefüggéseket valós körülmények között, valamint azt, hogy a felhasznált építőanyagokkal hogyan lehet befolyásolni a beltéri levegő páratartalmát és hőmérsékletét.
Hogyan lehet beltéri vakolattal és hőszigeteléssel befolyásolni a beltéri levegő páratartalmát?
A Viva Parkban több héten keresztül speciális beltéri páratartalom méréseket végeztek annak kiderítésére, hogy a különböző falszerkezetek, illetve beltéri felületképzések mennyire képesek a nedvesség tárolására. A normál felhasználói viselkedést (főzés, zuhanyozás, szellőztetés stb.) a házakban légnedvesítők és meghatározott levegőellátás segítségével szimulálták.
Eredmények
– Az ásványi, páraáteresztő, mész kötőanyagú bevonatok tárolták a leghatékonyabban és leggyorsabban a felesleges nedvességet, így a leghatékonyabban biztosították a kiegyensúlyozott beltéri klímát.A méréseket a Burgenlandi Alkalmazott Tudományok Egyeteme (Ausztria) felügyelte és értékelte. A vizsgálatok 2015-2017 között zajlottak.
Milyen anyagok biztosítják a komfortos belső hőmérsékletet?
Az, hogy milyen melegnek vagy hidegnek találunk egy helyiséget, az a hőérzettől függ. Ezt a levegő valós hőmérséklete és a határoló falak felületének hőmérséklete (sugárzás) határozza meg. Annak megállapítására, hogy mely konstrukciótípusok nyújtják a legjobb védelmet a téli hideg és a nyári meleg ellen, a vizsgálóházak belső falainak felületi hőmérsékletét egy téli és két nyári időszakban folyamatosan mértük és elemeztük.
Eredmények – felületi hőmérséklet-ingadozások:
– Betonházak, a legalacsonyabb ingadozásokat mutatták
– A téglaházak és a fa téglaházak közepes ingadozásúak voltak
– A favázas házakban nagy volt az ingadozás
– A legnagyobb ingadozási tartományt a szigeteletlen téglaház mutatta
Minél kisebb a hőmérséklet-ingadozás, annál kiegyensúlyozottabb a belső hőmérséklet. A felületi hőmérséklet mérése mellett meghatározásra került a beltéri hőmérséklet változása is az év különböző évszakaiban. A méréseket a Burgenlandi Alkalmazott Tudományok Egyeteme (Ausztria) felügyelte és értékelte. A vizsgálatok 2015-2017 között zajlottak.
Eredmények – szobahőmérsékletek:
2015 rendkívül meleg nyarán, amikor a levegő hőmérséklete elérte a 36°C-ot, a szigetelt házak akár 5°C-kal alacsonyabb belső hőmérsékletet mutattak, mint a szigeteletlen ház.
A vizsgálóházakban mért belső hőmérsékletek (átlagértékek):
– Téglából vagy betonból készült házak (szigeteléssel): 26°C (komfortzónán belüli érték)
– Fa gaerendaház: 28°C
– Könnyűszerkezetes épületek: 29°C
– Téglaház (szigeteletlen): 30°C.
A hőszigetelés mellett a falszerkezetek tárolótömege is döntő hatással van a szobahőmérsékletre. A Viva Parkban végzett mérések megerősítették, hogy a szilárd, nagy tömegű falak nappal tárolják a nap melegét, és a hidegebb esti és éjszakai órákban bocsátják ki. Ez a hatás stabilabb beltéri hőmérsékletet eredményez.
A téli hónapokban azt vizsgálták, hogy a fűtés megszűnése (kimaradása) milyen módon befolyásolja a házak belső hőmérsékletét. Ennek érdekében télen mértük a hőmérséklet változását 0 és -12°C közötti hideghullámok esetén (48 órás szimulált fűtési hiba).
Két nap után a következő eredmények születtek:
– A 25 cm-es téglából vagy betonból (szigeteléssel) épült házak tartják a leghatékonyabban a szobahőmérsékletet (15-17°C).
– A fa gaerendaház, az 50 cm-es téglaház (ásványgyapot) és a könnyűszerkezetes házak belső hőmérséklete 11 és 13°C között volt.
– 48 óra elteltével a téglaház (szigeteletlen) szobahőmérséklete mindössze 4 °C volt.
A méréseket a Burgenlandi Alkalmazott Tudományok Egyeteme felügyelte és értékelte. A vizsgálatok 2015-2017 között zajlottak.
Hogyan befolyásolja közérzetünket az egészséges beltéri klíma?
Egy beltéri levegőminőség-elemzésben (a szobahőmérséklet és a relatív páratartalom alapján) a Bécsi Orvostudományi Egyetem tudósai értékelték az egyes épületek beltéri klímával kapcsolatos és szerkezeti tényezőit a kényelemre és a közérzetre gyakorolt hatásuk szempontjából.
A környezetorvosi elemzés eredménye egyértelmű volt: a konstrukció típusa és az építőanyag-választás markánsan befolyásolja a komfortérzetet.
– A legmagasabb komfortfokozatot a betonból, téglából (25 cm) épült, ásványi bevonatú (vakolt) hőszigetelt házak és a fa rönkház érték el.
– A második helyre kerültek a szigetelt favázas házak és az 50 cm-es téglaház.
– Csak a szigeteletlen ház nem felelt meg az osztrák építési előírások magas színvonalának, mivel csak alacsony komfortfokozatot mutatott.
– A legnagyobb ingadozási tartományt a szigeteletlen téglaház mutatta.
A méréseket a Burgenlandi Alkalmazott Tudományok Egyeteme felügyelte és értékelte. A beltéri klímával kapcsolatos és szerkezeti tényezők komfortérzetre és közérzetre gyakorolt hatásának értékelését a Bécsi Orvostudományi Egyetem végezte. A vizsgálatok 2015-2017 között zajlottak.
3D túravezetés