Társasházi épületek utólagos homlokzati hőszigetelésének tapasztalatai

Évek óta folyamatosan zajlik a társasházak utólagos homlokzati hőszigetelése akár önerőből, akár állami-, vagy pályázatokon keresztüli támogatással. Ezeknek a hőszigetelő rendszereknek a kezdetek óta gyártója a Baumit. Cikkünkben Kékesy Péter alkalmazástechnikai vezető összegyűjtötte azokat a legfontosabb szempontokat és tudnivalókat, melyek ismerete segítheti a társasházi közösségeket abban, hogy az éppen most készülő, vagy a még csak tervezett hőszigetelés valóban be is váltsa a hozzá fűzött reményeket.

Egy társasház homlokzati hőszigetelése előtt mindenképpen tanácsos épületenergetikában jártas szakember véleményét kikérni, aki a rendelkezésre álló adatok, és egy hő- illetve páratechnikai számítás után meg tudja mondani, milyen vastag, és milyen anyagú szigetelést válasszunk. Általános szabály, hogy a túl vékony szigetelések (3-4 cm) fölött már eljárt az idő, de irreálisan vastag (35-40 cm) hőszigetelés beépítése sem indokolt, mivel az ilyenkor fellépő többlet-költségek már csak nagyon lassan térülnek meg, és egyéb nehézségek is adódhatnak (pl. a benapozottság drasztikus csökkenése). A hagyományos, hetvenes-nyolcvanas években épült homlokzatok általában 14-18 cm vastag hőszigeteléssel már megfelelnek a mai új építésekre vonatkozó hőtechnikai előírásoknak is.

A többlakásos lakóépületek teljes hőveszteségének kb. 30-40 százalékáért a homlokzati falak a felelősek (a nyílászárók felületi arányától függően). Megfelelő vastagságú homlokzati hőszigetelés beépítésével ennek, a falakon keresztül fellépő hőveszteségnek akár a 80-90%-át is megtakaríthatjuk. A teljes épületre vetítve ez azt jelenti, hogy pusztán a falak hőszigetelésével a teljes fűtési költség kb. 25-30%-kal mérsékelhető.

A megtérülési idő egyszerűen számolható a teljes fűtési költség és ezen megtakarítás hányadosaként. Minél korszerűtlenebb egy falazat hőtechnikai szempontból, annál látványosabb eredményre és annál rövidebb megtérülési időre számíthatunk ugyanolyan vastag szigetelés beépítése esetén.

Természetesen további megtakarítást jelent, ha nem csupán a homlokzatot hőszigeteljük, hanem a pincefödémet, tetőt valamint korszerűbbekre cseréljük a nyílászárókat is.

Az érvényben lévő hazai szabályozás értelmében a hőszigetelő rendszerek „készletnek” minősülnek. Ez azt jelenti, hogy valamennyi műszaki paraméterük (hőszigetelő képesség, tűzvédelem, mechanikai ellenálló képesség stb.) csak a rendszer engedélyében feltüntetett anyagok használata és azok szakszerű beépítése estén igazolható! Az elmúlt évek szomorú tapasztalata, hogy a bekerülési költségek csökkentésének szándéka a rendszerszemlélet rovására megy. Sokszor nem egy komplett hőszigetelő rendszer kerül beépítésre, hanem a hőszigetelést a hozzáférhető legolcsóbb (és sokszor legrosszabb minőségű) rendszerelemekből állítják össze. Ez azonban nem rendszer! Az összeválogatott egyes alkotóelemek (hőszigetelő lemez, ragasztótapasz, üvegszövet, alapozó és vékonyvakolat) összeférhetősége és együttdolgozása ebben az esetben nem biztosított. A legnagyobb baj azonban az, hogy ebben az esetben a garanciális kötelezettség kizárólag a kivitelezőt terheli, tehát nemcsak a kivitelezés, hanem a beépített anyagok tekintetében is. (Hiszen a gyártó a törvényben előírt minőségi garanciát nyilvánvalóan csak saját, teljes rendszerére vállalhatja.)

A hőszigetelő rendszerek az építkezés helyszínére „készletként” érkeznek. Kész építési termékké csak a beépítés után válnak. Érthető tehát, hogy a szakszerű kivitelezés elengedhetetlenül fontos minden hőszigetelő rendszer esetében. A leggyakoribb kivitelezési hibák nemcsak a rendszerek esztétikai értékét veszélyeztethetik (pl. repedezett, foltos felület, egyenetlen színárnyalatok, vakolat megfolyása stb.). A rossz anyagokból, vagy helytelenül elkészített mechanikai rögzítés az egész rendszer állékonyságát veszélyeztetheti, míg a helytelen ragasztási módszer (pont-perem módszer elmaradása) komoly hő- és páratechnikai hiányosságokat okozhat, aminek a következtében a hőszigetelő rendszer teljesítménye és hatékonysága messze elmaradhat a tervezett és elvárható értékektől.

A többemeletes épületekre (így a társasházakra is) az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) pontosan meghatározza, milyen homlokzati tűzterjedés határértékkel kell, rendelkezzen az adott hőszigetelő rendszer. A minősítést végző, független vizsgáló szervezet a Nemzeti Műszaki Értékelésében (NMÉ) pontosan meghatározza, milyen rendszerelemek beépítése esetén, milyen csomópontok kialakítása mellett igazolható az elvárt homlokzati tűzterjedési határérték.

Éppen ezért a hőszigetelés kivitelezése előtt mindenképpen szükséges az alkalmazott rendszer NMÉ dokumentumának és az OTSZ vonatkozó pontjainak áttekintése. Csak ebben az esetben lehetünk biztosak abban, hogy az épületünkre felhordott rendszer tűzvédelmileg is megfelelő, és így az átadás-átvétel sem fog kellemetlen meglepetéseket okozni.

Összefoglalásképpen mindenképpen javasoljuk, hogy az anyagválasztás, a vastagság méretezése és a homlokzati hőszigetelés kivitelezése során vonjunk be olyan szakembert, aki pontosan tisztában van az érvényben lévő előírásokkal. Az ő bevonásával biztosak lehetünk abban, hogy a beépített hőszigetelő rendszer nem csak a mai, hanem a következő generációk komfortérzetét is biztosítani fogja.