2018-ban egy családi kripta felújítása nyerte el a Baumit Év Homlokzata pályázatának ügyvezetői különdíját. A zalai falu, Bagod, temetőjében álló sírkápolna megmentése nem csak a kulturális értékek megőrzésére szép példa, de egy szülőföldjéről elüldözött, zalai gyökereihez ragaszkodó nemes család, és egykori otthonuk fordulatos története is, szerencsés véletlenekkel és boldog befejezéssel.
Szerző: Kiss Ádám
„A szép történeteket szeretem. És ez egy nagyon szép történet” - mondja Illy Gábor, a Baumit Kft. ügyvezetője arról, hogy miért adott ügyvezetői különdíjat egy kripta felújítására a Baumit 2018-as Év Homlokzata pályázatán. És valóban, a boldogfai Farkas nemesi família sírkápolnájának felújítása szép, kanyargós és a legjobb értelemben tanulságos történet.
Igyekvő falu a Zala völgyében
Bagod élénk, igyekvő falu a Zala völgyében, az Ausztria felé vezető 76-os főút mentén, pár percre a zalai megyeszékhelytől. Aki erre autózik egy átlagos hétköznapon, az a sok magyar falura jellemző szomorú kihaltság helyett jövés-menést, földekre induló traktorokat, iskolásokat, városba tartó ingázókat láthat. A történelem nagy eseményei nem erre történtek, de Bagodról a magyar gazdáknak beugrik az itt gyártott bagodi eke, az osztrák vadászoknak a környező erdők vadállománya, az Őrségbe utazóknak pedig a hosszú út utolsó fél óráját jelentő Bagod-tábla.
A Zalaegerszeg felől érkezőknek elsőként egy kápolna kapja el a tekintetét. A főúttól néhány méterre, a faluszéli temetőben álló épület lepusztultsága évtizedek óta a tájkép része volt. Néhány éve azonban eltűnt a málló vakolat és a foghíjas tető, a kis kápolna újra egyszerűségének régi fényében néz le a Zala-völgyre.
A boldogfai Farkas család
Ha Bagod nem is került be a történelemkönyvekbe, az egykor itt élt nemesi família, a boldogfai Farkas család alaposan kivette a részét a magyar történelemből, országgyűlési képviselőkkel, katonatisztekkel, megyei vezetőkkel és jogtudósokkal.
Boldogfai Farkas Imre reformkori politikus, Deák Ferencnek, a haza bölcsének jó barátja volt, és az 1848-as nemzetőrséget szervezte Zalában. Özvegye és fiai az ő emlékére emeltettek sírkápolnát a falu temetőjében 1881-ben. A romantikus stílusú épület végül 9 családtag végső nyughelye lett.
A bagodi kúria utolsó ura
Az alsóbagodi Farkas-kúria utolsó ura, boldogfai Farkas Tibor sem csak a bagodi határban vadászgatott. Bécsben és Cambridge-ben tanult, Londonban jogot tanított az I. világháború előtt, huszártisztként vitézül harcolta végig a nagy háború olasz és orosz frontját, a Horthy-kor idején sok éven át országgyűlési képviselőként politizált. Farkas Tibor aktív földbirtokosként a gazdák ügyét képviselte az országos politikában, és bagodi kúriája mindig nyitva állt a felubeliek előtt, ügyes-bajos dolgaikban segítette a falusiakat, támogatta a rászorulókat. 1940-ben Farkas Tibor is a családi sírboltba került, és a hátramaradtakra már nem sok jó várt.
A kép, a helyi nemes családok tagjairól készült a Farkasékkal szomszédos Csertán-kastély udvarán
A boldogfalvi Farkasok öröksége
Jött a háború, a családnak menekülnie kellett. A kastélyba először a németek, aztán az oroszok fészkelték be magukat. Az épületet kifosztották, majd államosították, tulajdonosai nem térhettek többé haza. Pálffy Judit, Farkas Tibor özvegye egy szociális otthonban hunyt el, a boldogfai Farkas rokonságot Észtországtól Venezueláig sokfelé fújta szét a történelem.
A kastélyban iskola és állami gazdaság működött. A kápolnát csendben ette az enyészet, feltörték, a harangját ellopták. A két épület sorsa még így is szerencsésebben alakult, mint megannyi egykori kúriáé és sírbolté, félreeső ligetekben és pusztákon, amiket a csupasz téglákig felprédált a hálátlan utókor. 1986-ban Makovecz Imre és Koppány Zoltán építészek tervei alapján faluházként született újra az addigra teljesen lelakott kastély. Harminc évvel később végre a kápolna felújítása is elkezdődhetett.
A családi kripta a felújítás előtt
A családi kripta újjászületése
2016-ban a bagodi önkormányzat megkeresést kapott. Egy budapesti hölgy érdeklődött, hogy kié a romos kápolna, és hogyan lehetne felújítani. A jelentkező a boldogfai Farkas család tagja volt.
A budapesti hölgy, Papp Ferdinándné Farkas Éva, Farkas Tibor testvérének, Dénesnek az unokája volt. Farkas Dénest a II. világháború utáni rövid demokratikus kor aktív politikusaként szinte haláláig figyelte az államvédelem, kitelepítették, az 56-os forradalomban való részvételéért börtönbe is került. Fia, Ferenc Ausztriába disszidált, de a hetvenes évektől hazajárt a család emlékeit kutatni. Ezt a missziót folytatta lánya, Éva, aki teljesítve az apai és a nagyapai kívánságot, hazavitte hamvaikat Zalába, és amikor 2016 körül egy nagyobb összeget örökölt, eldöntötte, hogy az örökségből felújítja a családi kriptát.
Sipos Ferenc bagodi polgármesterben Farkas Éva partnerre talált. Az önkormányzat megszavazta a hiányzó összeget a renováláshoz, és a következő két év során kívül-belül megújulhatott a leromlott épület. A felújítás a helyiek tetszését is elnyerte. A szép mellett a praktikumot is néző bagodi öntudat örömmel könyvelte el, hogy a falujukba érkezők végre nem egy romos épületet látnak meg először.
Baumit hálóba csomagolt boldog befejezés
Szép történet nincs szerencsés véletlenek nélkül, itt sem volt ez másképp. A kivitelezést a Végh és Tuboly Kft. vállalta a szomszéd faluból. A mesterek Baumit termékeket is használtak a felújításhoz, így egy Baumit logós épülethálóval takarták le a kápolna köré állított állványzatot. A főút közelsége most is jól jött: egy alkalommal arra autózott a Baumit területi képviselője, aki látván a hálót és a mögötte fiatalodó kápolnát, megkereste a kivitelezőt, nem akarna-e nevezni az Év Homlokzata pályázatra. Akart is meg nem is: Sipos polgármester emlékei szerint egy ideig egymás között tologatták a jelentkezési lapot, hogy a végén maguk lepődjenek meg a legjobban, amikor megnyerték az ügyvezetői különdíjat, és ezen felül még több zsáknyi építőanyag támogatást a kápolna belső felújításához.
