Talán ma már többeknek nem újdonság, hogy egy jól kivitelezett homlokzati hőszigetelő rendszer alkalmazásával energiát, és ezzel pénzt takarítunk meg, valamint védjük környezetünket a kisebb energiafelhasználással és káros anyag kibocsátással. Felmerül tehát a kérdés, mennyi energiát spórolhatunk meg a megfelelő rendszer használatával.
A leggyakrabban használt fogalom az épületek hőszigetelésével kapcsolatban a falazatok „U-értéke”. Ez egy olyan szám, mely megmutatja, hogy a falazat egy négyzetmétere 1 fok hőmérsékletkülönbség hatására milyen teljesítménnyel „fűti az utcát”.
Egy 1,3 W/m2K körüli U-érték vélhetően nem ijeszt meg senkit, de ha ezt az értéket megszorozzuk a valós hőmérséklet-különbséggel és homlokzati felülettel, akkor meglepő eredményre juthatunk! Egy átlagos 10 emeletes panelépület 3000 m2-es homlokzati felülete, 30 fokos hőmérséklet-különbség esetén (kültérben -10 °C, beltérben 20 °C), az egyszerűség kedvéért 1,0 W/m2K U-értékkel számolva 1,0 * 3000 * 30 = 90.000 Watt teljesítménnyel „fűti az utcát”(!). Ez megfelel 1500 db 60W-os izzólámpa egyidejű működtetésével!
Általános szabály, hogy amennyiben a fal „U” értéke a felére csökken, vagyis nő a hőszigetelési tulajdonsága, akkor a falon mérhető hőveszteség, illetve a fűtési energia-veszteség is a felére csökken, hiszen a definíció szerint az „U” érték és a szerkezeten keresztül távozó hőmennyiség közt egyenes arányosság áll fenn.
Egy épület hőveszteségének mintegy 30-40%-a a falakon keresztül távozik. (A tetőn további 20-30%, az ablakokon átlagosan 12-25%, a padlón, a födémen 10-15% és a maradék pedig a kéményen át tiszta hőkibocsátás formájában.) Ebből az is látszik, hogy teljeskörű felújítás esetén nem elég csak a homlokzatot szigetelni, hanem a tetőt, illetve a födémeket is érdemes, a nyílászárókat pedig ki kell cserélni. Csak így érhető el látványos energiamegtakarítás.
A megtakarítás viszonylag egyszerűen megbecsülhető: egy átlagos panelépület homlokzatának hőátbocsátása 14-16 cm vastag szigeteléssel kb. az ötödére csökkenthető. Ez azt jelenti, hogy az előző példában szereplő épület 90.000 Wattos homlokzati hőkibocsátási teljesítménye az ötödére csökkenthető.
Hogy ez forintban mennyit jelent, azt a mindenkori energiaárak határozzák meg, de biztosak lehetünk abban, hogy a megtérülés évről-évre látványosabb lesz.
Általában elmondható, hogy a viszonylag rosszul hőszigetelő falazatok esetében (ahol az U-érték nagyobb, mint 1,0-1,2 W/m2K) az utólagos hőszigetelés sokkal hamarabb megtérül, mint az olyan falazatok esetében, ahol a hőszigetelő képesség a jelenlegi előírások közelében van. Új építések esetében nemhogy nem jelent többletköltséget a hőszigetelés, de megfelelő tervezéssel pénzt és időt takaríthatunk meg. Különösen nehéz feladat megtakarítást és megtérülést számolni napjaink kiszámíthatatlan gazdasági körülményei között. A néhány évvel ezelőtt ugrásszerűen megemelkedett munkadíjak, az emelkedő alapanyagárak mellett most az energia ára is eddig soha nem látott emelkedést mutat szerte a világon. S bár a „megéri-e” kérdésre mindig csak e két tényező egymáshoz való viszonya alapján tudunk válaszolni, abban biztosak lehetünk, hogy „az az energia a jó energia, amit fel sem használunk” bölcsessége lesz a jövő egyértelmű tendenciája.
Nyáron a hőszigetelő rendszerek működése pont fordított. Ilyenkor is védik a falszerkezetet, de ebben az esetben a falak nappali felmelegedése ellen nyújtanak biztos megoldást. Minél jobb hőtároló a falszerkezet, annál tovább tárolná a napközben kívülről felvett meleget. A megfelelő hőszigetelés azonban még nagy melegben is hűvösen tartja a falakat. Ez azért nagyon fontos, mert ez a hatás – tekintettel az egyre nagyobb nyári melegekre és az energiaigényes klímaberendezések robbanásszerű elterjedésére – kézzelfogható anyagi megtakarítást jelenthet már nyáron is.
Az anyagi megtakarításon túl még a homlokzatképzés ideje is lerövidül homlokzati hőszigetelő rendszer alkalmazásával. Még egy hagyományos felépítésű homlokzati vakolatrendszer esetén, amely előfröcskölőből, alapvakolatból és fedővakolatból áll, az egyes rétegek közötti várakozási idő a vakolatvastagságtól és a vakolattípustól függően akár három hét is lehet, addig hőszigetelő rendszer esetén az egyetlen jelentős várakozási idő a tapaszolás, és a fedővakolat felhordása között szükséges egy hét.
