A Baumit Év Homlokzata pályázat ügyvezetői különdíját 2018-ban az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Budapesti Campusa nyerte el. A díj odaítélésében a szakmai szempontokon túl az épület küldetése és a mögötte álló emberi teljesítmény is szerepet játszott.
Zsámbéki múlt, váci jelen – budapesti jövő
Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola elődjét a Szent Keresztről Nevezett Irgalmas Nővérek alapították Zsámbékon. Az iskola 1905-ben négy magyar tannyelvű, római katolikus leányosztállyal és két kisdedóvóval indult, később polgári leány- majd fiúiskolai tagozatot és felsőbb háztartási leányiskolát is indítottak. Az intézmény 1929 óta tanítóképző intézetként működik.
A főiskola 2000-ben vette fel Apor Vilmos püspök nevét. Nem sokkal később azonban az intézményt súlyos csapás érte: 2003-ban az épület tetőszerkezetének több mint fele leégett, és fény derült a zsámbéki iskolaépület addig rejtett statikai hibáira is. A Magyar Püspöki Kar döntése értelmében az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Vácra költözött.
Az intézmény feladatainak, funkcióinak bővítésével szükségessé vált egy új budapesti campus létesítése is, melyre a XX. kerületben, Pesterzsébeten, a Török Flóris utcában található hajdani általános iskola épületében nyílt lehetőség. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Budapesti Campusát 2018 decemberében adták át, azóta elsősorban a felnőttképzésben és a pedagógusoknak szánt szakirányú továbbképzésekben résztvevő hallgatókat szolgálja ki.
Korszakokon átívelő épületszerkezet
Bár a főiskola budapesti campusa a címjegyzék alapján a Török Flóris utcában található, településszerkezetileg a Magyarok Nagyasszonya térhez tartozik. Homlokzatának egyharmada közvetlenül az utcai telekhatáron helyezkedik el, a többi része egy előkerti sáv mögött található. A főiskolát főként családi házak veszik körül, az épület északkeleti szomszédja pedig egy szociális otthon.
Az ingatlan felújítása során a legnagyobb kihívást a különböző évtizedekben épült épületrészek és az újonnan felhúzott szárny közötti összhang megteremtése jelentette. A hajdani pesterzsébeti általános iskola két ütemben, az 1920-as és az 1950-es években épült. A tervezőnek nemcsak a régi épületrészek közötti kapcsolódást, de az új épületrész integrálását is meg kellett oldania. Az új részben kapott helyet a campus új közösségi tere, valamint a nagy előadótermek és a menza is. Az általános iskolából főiskolává előlépett intézményben egyszerre érvényesült a múlt és a jelen, a huszadik század első felének jellegzetes építészeti stílusa és a mai, friss szemléletű megformálás.
„Példaértékűnek tartom azt a tiszteletet és gondosságot, ahogy a tervezők a már meglévő épületrészekhez viszonyultak. A campus felújítása és bővítése során az új nem akarja felülmúlni a régit, a korszerű nem vetekszik a tradicionálissal. Az Év Homlokzata ügyvezetői különdíjának odaítélésében jelen esetben nem a látványos műszaki megoldások játszottak szerepet, hanem azok az érzések, benyomások, amelyeket ez az épület kelt az emberekben” – mondta Illy Gábor, az Év Homlokzata díjat alapító és szervező vállalat, a Baumit ügyvezetője.
A campus ékköve: a kápolna
Az épület legkülönlegesebb eleme a campuson belül található kápolna, amelynek védőszentje az iskola névadója, Boldog Apor Vilmos püspök. A főiskola előtt áll a míves pacsirtatelepi Magyarok Nagyasszonya plébániatemplom, amely a tervek szerint a nagyobb ünnepeken fogadja majd be a főiskola hallgatóit és tanárait, a kis kápolnát pedig elsősorban a bensőségesebb hitéleti alkalmakra használnák. A kápolnát a főiskola többi helyiségétől egy áttetsző üvegajtó különbözteti meg, és a transzcendencia a beltérben is finom visszafogott eszközökkel jelenik meg. Az így kialakított tér pedig már önmagában is segíti az elmélyülést és a befelé fordulást.
Tervező: Jahoda és Páricsy Építésziroda Kft.
Kivitelező: FerroÉp Zrt.
Beruházásfilm a campusról (AVFK):
https://www.youtube.com/watch?v=H0WDTUGlZwY
