Magyarországon az egy főre jutó évi 6,6 tonna üvegházhatásúgáz-kibocsátásából több tonna széndioxid is a háztartások tevékenysége folytán jut a légkörbe, ennek döntő része pedig a fűtő- és tüzelőanyagok elégetéséből származik. Napjaink egyik legjelentősebb problémája a klímaváltozás, érdemes tehát megvizsgálni mit tehetünk ökológiai lábnyomunk csökkentése érdekében. A június 5-én esedékes környezetvédelmi világnap remek alkalmat biztosít, hogy felülvizsgáljuk otthonunk hőszigetelését, hiszen minél kevesebbet kell fűteni, annál kisebb lehet a CO2-kibocsátásunk. A megfelelően tervezett és kivitelezett hőszigetelés pedig így nem más, mint aktív környezetvédelem.
Világunkat a fejlődés mozgatja, legyen szó akár a gőzgépekről, a Holdra szállásról, a digitális technológiák elterjedéséről, vagy éppen otthonaink átalakulásáról. A fejlődésnek azonban nemcsak pozitív hatásai vannak, környezetünk és az emberiség egésze számára kedvezőtlen tényezőkkel is szembesülünk. Ezek közül az egyik legjelentősebb problémát a klímaváltozásért felelős szén-dioxid kibocsátás jelenti. Szerencsére napjainkban már számos eszköz áll rendelkezésünkre a globális felmelegedés ellen vívott harcban. Sokan nem is gondolnák, de az egyik legjelentősebb fegyver lehet otthonunk megfelelő hőszigetelése, amelynek jelentősége többek között abban áll, hogy a károsanyag-kibocsátásunkat nagymértékben csökkentjük magunk és a következő generációk érdekében.
Spórolhatunk is a klímavédelemmel
Bár folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, Magyarországon az egy főre jutó évi 6,6 tonna üvegházhatásúgáz-kibocsátásából több mint egy tonna CO2 a háztartások tevékenysége folytán jut a légkörbe, ennek döntő része pedig a fűtő- és tüzelőanyagok elégetéséből származik. Egy átlagos hazai családi ház az uniós átlagnál akár 10%-kal több energiát fogyaszthat négyzetméterenként, amelyből a hőveszteség 30%-a a falakon, 25%-a a tetőn, 20%-a a nyílászárókon, 15%-a pedig a padlón át távozik.
Kékesy Péter, a Baumit alkalmazástechnikai szakértője szerint az ilyen kiugró mértékű hőpazarlás akár 25-30%-kal is csökkenthető, ha megfelelő hőszigetelést választunk, hiszen minél kevesebbet kell fűteni, annál kisebb a CO2-kibocsátás. A károsanyag-kibocsátás csökkentése mellett pedig az energiahatékonyságnak köszönhetően jelentős összeget megspórolhatunk a havi kiadásokból. „Az optimális hőszigetelés a külső falakat melegen tartja télen, nyáron pedig hűvösen. A kellemes lakóklíma legfontosabb tényezői a hőmérséklet és a páratartalom. 19-22 °C-os szobahőmérsékleten (felhasználástól függően) 40-60%-os légnedvesség mellett kényelmesen érezzük magunkat. Ennek eléréséhez melegen tartott falakra van szükség. A külső oldali hőszigetelő rendszerrel történő szigetelés kellemes lakóklímát eredményez és csökkenti a fűtési költségeket” – hívja fel a figyelmet a szakértő.
A fizika törvényei szerint minél rosszabb hőtechnikai szempontból egy szerkezet, annál látványosabb eredményt lehet elérni vele. Nagyon fontos tehát, hogy milyen alapfelületre kerül a hőszigetelés. Míg egy 4 és 8 centiméternyi szigetelés között jelentős a különbség, addig egy 24 és a 28 centiméter vastag szigetelés esetén már alig mérhető. Ez a törvényszerűség azt jelenti, hogy egy viszonylag jól hőszigetelő fal utólagos szigetelésének megtérülése sokkal hosszabb lesz, mint egy „rossz” falazaté. Éppen ezért fontos, hogy új építések esetén gondolkozzunk előre. A Baumit számos lehetőséget kínál a külső hőszigetelő rendszerek kialakítására, amelyek védik az otthonunkat, garantálják a kellemes belsőtéri klímát, valamint jelentősen hozzájárulnak otthonaink energiahatékonyságához. Márpedig a legjobb energia az, amit nem kell felhasználnunk! A megfelelően tervezett és kivitelezett hőszigeteléssel pedig egy újabb lépést tehetünk afelé, hogy minél kevésbé terheljünk a Földet.