Napjainkban egyre többet beszélünk az egészséges otthonokról, és a megfelelő komfortérzet fontosságáról – s mindezek kapcsán a légáteresztő szerkezetekről és a páráról. Az alábbiakban igyekszünk „rendet tenni” a témával kapcsolatos legfontosabb fogalmak és tudnivalók között.
Mi is az a pára?
A pára tulajdonképpen nem más, mint a levegőben található láthatatlan, szabad szemmel észre sem vehető apró vízcseppek sokasága, melyek fizikai értelemben gázként viselkednek. Ez azt jelenti, hogy képes nyomást kifejteni a környezetére, miközben mindig az alacsonyabb nyomású helyről a magasabb felé igyekszik.
Hogyan hat a pára a közérzetünkre?
A magas páratartalom elsősorban azért lehet veszélyes, mert ideális környezetet jelent közel 120.000 különféle gombaféleségnek, melyek egy része fejfájást, asztmát, különféle bőrirritációkat okozhat, valamint indokolatlan terhelést jelent az immunrendszer számára. Az alacsony páratartalom esetén a lakott terek porterhelése megnő és a különféle szem- és bőrirritációk mellett a különféle vírusok által okozott fertőzések veszélye is magasabb. Az egészségünk szempontjából ideális páratartalom 40-60% között van.
Mit jelent az, hogy egy falszerkezet „lélegző”?
A pára a nyomáskülönbség hatására vándorolni kezd és szinte minden épületszerkezeten keresztül mérhető valamennyi páravándorlás. A különféle anyagok párával szembeni ellenállását egy ugyanolyan vastagságú légréteghez viszonyítjuk (ezt fejezi ki a µ-érték).
A köznyelvben a „lélegző” szerkezet tulajdonképpen a páraáteresztésre vonatkozik. A szó szoros értelmében vett „lélegző” szerkezetek nem kívánatosak, hiszen ez azt is jelentené, hogy azokon keresztül a levegő akadálytalanul tud áramolni.
Miért lehet veszélyes a pára, illetve a páravándorlás?
Az egészségre gyakorolt hatása mellett a legtöbb problémát a párával kapcsolatban az a fizikai tulajdonsága okozza, hogy a levegő páramegtartó képessége (azaz az a páramennyiség, amit még kicsapódás nélkül, „láthatatlanul” képes raktározni) a hőmérséklet függvényében változó. A hidegebb levegő jóval kevesebb párát tud felvenni, mint a melegebb.
Ez pedig olyan esetekben jelent nagyon komoly problémát, amikor a pára olyan szerkezeten keresztül vándorol, amelynek hőmérséklete (belülről kifelé) folyamatosan csökken. Mivel az épületek összes határolószerkezete ide tartozik, erre a jelenségre a tervezés folyamán fokozott figyelmet kell fordítani.
Becsomagolom a házat?
Sokan még manapság is félnek attól, hogy a polisztirolos hőszigetelésék alkalmazásával „becsomagolják” a házat, és ezzel a megoldással teljesen megszüntetik a páravándorlás lehetőségét a falakon keresztül.
A helyzet a valóságban az, hogy ma már tudományos kísérletek egész sorával igazolható, hogy a falak a belső térben keletkező párának csak kb. 3-5%-át képesek átengedni, azaz még részben sem képesek átvenni a szellőztetés szerepét. A gyengén páraáteresztő homlokzatokkal kapcsolatos aggályok nagy része tehát felesleges.
Akkor mégis mire kell figyelni a homlokzatok esetében?
Az egyetlen, amire mindig oda kell figyelnünk az, hogy a (kifelé haladva hűlő rétegekből álló) réteges falszerkezetek páratechnikailag nyitottak legyenek kifelé. Ez azt jelenti, hogy ideális esetben a pára, kifelé haladva ahogy egyre hidegebb rétegekhez érkezik, az ott található anyagok páraellenállása folyamatosan csökkenjen. Problémát az okozhat, ha a kifelé haladó pára a hidegebb rétegeken feldúsul, vagy feltorlódik és felsűrűsödik, mert ilyenkor nagy a kicsapódás veszélye.
Hogyan működik az open homlokzati hőszigetelő lemez?
Az open homlokzati hőszigetelő lemezek anyaga megegyezik a hagyományos expandált polisztirol (EPS) anyagával, de kb. 5 x 5 cm-es raszterben teljes keresztmetszetű perforációk (apró lyukak) találhatók rajta, melyeken keresztül a pára akadálytalanul vándorolhat. Ennek köszönhetően az open homlokzati hőszigetelő lemezek a hagyományos EPS lemezekkel összehasonlítva kb. háromszoros plusz biztonságot jelentenek páratechnikai szempontból, ezért olyankor javasolt a használatuk, amikor a szigetelni kívánt épület falszerkezetének pontos paramétereit nem ismerjük vagy azok folyamatosan változnak.
Mikor ajánlott az open homlokzati hőszigetelő lemez alkalmazása?
Kimondottan ajánlott a használatuk ismeretlen összetételű-, vegyes-, különleges (pl. vályog, pórusbeton) falszerkezetek esetében is, amelyeknél a páratechnikai ellenőrzés nem oldható meg. Új építések, belső felújítások esetén az open hőszigetelő rendszer gondoskodik arról, hogy a falazatokba került építési nedvesség mielőbb eltávozhasson.
Mik az open homlokzati hőszigetelő lemez, illetve az open rendszer előnyei?
A Baumit open hőszigetelő rendszer egyesíti az ásványgyapot szigetelések előnyeit (jó páraáteresztés, természetes lakóklíma) és a polisztirolos rendszerek kedvező tulajdonságait (kedvezőbb ár, könnyű kivitelezés, csiszolhatóság, alakíthatóság, kisebb súly).
Az openTop páraáteresztő vékonyvakolat és az openContact ragasztótapasz kiváló páraáteresztő-képessége a perforált polisztirol lapok páraáteresztéséhez igazodik, ezzel biztosítva a páratechnikailag kifelé nyitott szerkezetet.
A rendszerhez beépíthető még a CreativTop modellező vékonyvakolat is. Az open hőszigetelő rendszer a hagyományos dübelek mellett a StarTrack ragasztótárcsával is rögzíthető.