Épületfelújítási útmutató

Tudnivalók, tanácsok az árvíz utáni épületfelújítás megkezdése előtt

Alig néhány napja hagyta el az országot az „évtized árvize” a Dunán, máris megkezdődött az érintett épületek takarítása, a károk felmérése és a szükséges felújítási munkákra való felkészülés. Mivel az érintett épületek nagy része az ún. „hagyományos” technológiával épült (hagyományos falazat, bel- ill. kültéri vakolatok, homlokzati hőszigetelő rendszerek), ezért a következőkben a szakszerű és tartós helyreállítás érdekében néhány tanáccsal és fontos tudnivalóval szeretnénk segíteni mindazokat, akik érintettek az árvízi károk helyreállításában.

A felújítás megkezdése előtt a legfontosabb lépés a fertőtlenítés, hiszen a nedvességgel együtt rengeteg kórokozó is a szerkezetekbe kerülhet. A második aranyszabály: a falaknak teljesen ki kell száradniuk! Egy új burkolat készítésével vagy egy egyszerű festéssel ugyanis megakadályozzuk a további száradást, és a falba vagy a padlóba az így bezárt nedvesség nem csak az épület szerkezetét, hanem az új burkolatainkat is károsíthatja, nem beszélve az így kialakuló kellemetlen, dohos és párás beltéri klímáról.

Általános érvényű szabály, hogy minél hosszabb ideig hagyjuk száradni a falat, annál kevesebb utólagos problémával kell számolni. A kiszáradás időtartama természetesen függ a falazat típusától és az időjárási körülményektől.

Gipszes beltéri vakolatok esetén a vakolatot minden esetben le kell verni, mivel a nedvesség hatására visszapuhult gipsz kötőanyag többé már nem fog kikeményedni.

Hagyományos, mész-cement kötőanyagú beltéri vakolatok esetén (a hazai vakolatok túlnyomó része ilyen) a tennivalókat a vízterhelés mértéke határozza meg. Csekély vízterhelés esetén, maximum 20 cm-es vízmagasságig, ha a falat tiszta víz érte legfeljebb 1 napig, akkor a vakolatot nem kell leverni, elég a megfelelő mértékű száradást biztosítani.

Több napig tartó, nagyobb és szennyezett vízterhelés esetén azonban a vakolat eltávolítása szükséges az átnedvesedett rész felett kb. 50-80 cm-es magasságig:  csak így biztosítható a fal megfelelő kiszáradása.




A megfelelő „aktív” száradás:

A kiszáradás időtartama természetesen függ a falazat típusától és az időjárási körülményektől. Egy épület gyors „aktív” száradását elérhetjük szellőztetéssel, vagy zárt ablakoknál történő felfűtés (ne alkalmazzunk gáz fűtésű helyi készülékeket) és szellőztetés kombinációjával (kereszthuzat reggel, délben, este ill. légkeverés ventilátorral).
Amennyiben a falfelületen faburkolat vagy lambéria található, távolítsuk el. Minden vakolatréteg csökkenti a párolgási képességet és meghosszabbítja a kiszáradási időt. Minden párazáró réteget távolítsunk el, mivel ellenkező esetben a nedvesség sokáig a falazatban marad.
A berendezési tárgyakat lehetőség szerint távolítsuk el ill. húzzuk el a faltól.
A fűtés meggyorsítja a száradási folyamatot. A hőmérséklet emelésével a levegő lényegesen nagyobb páramennyiséget tud felvenni, majd mindig alaposan szellőztessük.

TIPP: a kár utáni hónapokban az érintett helyiségeket minden esetben naponta a fent leírt módon szellőztessük.




A kiszáradás után, amennyiben a falon nedvesség utánpótlás már nem tapasztalható, megkezdődhet az új vakolat felhordása. Amennyiben erre az árvíz után kb. 1-3 hónappal kerül sor, feltétlenül nyílt pórusú mész-, vagy mész/cement vakolatokat ajánlunk: Baumit KlimaWhite, KlimaMPI vagy KlimaUni ill. Baumit UniPutz, Baumit MPI 25. Ha az aktív száradás legalább 6 hónapon keresztül tartott, akkor az előzőeken kívül gipszes kötőanyagú vakolatok is felhordhatók, mint a Baumit GlättPutz, Uno Red, Fino Grosso.

Sókivirágzás veszélye esetén a Baumit Sanova MonoTrass vakolatot ajánljuk.

Egyéb tudnivalók:

Azokra a falakra, amelyekről gipszes vakolatot távolítunk el, csak akkor hordhatunk fel ismét mész/gipsz vakolatot, amikor a teljes száradás megtörtént. A mész-, mész/gipsz vakolatok felhordása előtt minden gipsz maradékot távolítsunk el a falakról – a fal nedvességtartalma elfogadható kell legyen (lásd a 6 hónap száradás után javasolt vakolatokat).

A vakolás után a visszaköltözést követően a bútorokat ne toljuk közel a falakhoz, biztosítsuk a helyiségek jó szellőztetését (kondenzáció veszélye, penész stb. miatt).

A vakolt felületekre festéket, tapétát és/vagy csempét később tervezzünk (ok: a falazat belsejének száradása lassú folyamat).

Hasonlóak a tennivalók a homlokzati vakolatok esetében is, bár itt könnyebbséget jelent, hogy nem érintkeznek lakott terekkel, a vakolatok száradása a homlokzaton gyorsabb.

Ha a homlokzati vakolat szilárdsága megfelelő és a károsodást tiszta víz okozta, akkor nem szükséges vakolatleverés. 6 hónapos száradási idő után a felület átfesthető, páraáteresztő Baumit SilikatColor, SilikonColor, StarColor homlokzati festékekkel.

Jelentősebb vakolatkárosodás (foltszerű leválások) esetén, vagy nem tiszta víz okozta károk (pl. agyag, olaj, szennyvíz, stb.) esetén a vakolat eltávolítása szükséges a vízállás felett 50-80 cm-rel. A javítási munkák csak a megfelelő száradás után folytathatóak mész-cement alapvakolatokkal, mint pl.: Baumit ThermoPutz, Manu 1, Manu 4, SockelPutz majd színezővakolatok felhordásával.

Sóterhelés esetén (a felületen megjelenő ún. "salétromos" foltok esetén) a Baumit Sanova rendszer felújító vakolatai állnak rendelkezésre.

Akár beltérben, akár a homlokzaton készül kisebb-nagyobb felületen új vakolat – az esztétikus végső kialakítás megkívánja, hogy a teljes belső- ill. külső felület egységes megjelenésű legyen, ami a gyakorlatban legtöbbször azt jelenti, hogy a javításra nem szoruló (pl. magasabban lévő) belső falfelületeket és homlokzati részeket is átfestjük (esetleg újra színezzük).

Ilyen esetekben a belső- ill. homlokzati vakolat vastagságát úgy kell megválasztani, hogy az egy síkba essen a meglévő és megmaradó vakolatok külső síkjával. Belső térben a két felület érintkezési vonalának „eltüntetésére” a Baumit beltéri gletteket: Baumit KlimaGlätte, FinoFill, FinoBello, FinishExpert - ajánljuk. Homlokzati felületek esetében ugyanezt a szálerősítéssel ellátott, üvegszövet beágyazására is alkalmas Baumit MultiWhite kültéri tapaszt javasoljuk.

• A homlokzati hőszigetelések esetében sajnos nincsenek általános ökölszabályok. A hőszigetelő rendszer fedőrétege nagyon jó védelmet ad a szigetelő tábláknak, de nagymértékben gátolja az átnedvesedett szigetelés száradását. Éppen ezért ebben az esetben mindenképpen feltárásra van szükség, hogy megállapíthassuk, mennyire nedvesedett át a szigetelés. A hőszigetelő anyagok szigetelőképessége nedvesség hatására csökken, ezért az átnedvesedett részek (vízállás felett 50-80 cm-ig) elbontása és cseréje mindenképpen javasolt.
  
  A pontos rétegrendekkel, alkalmazási tudnivalókkal kollégáink készséggel állnak rendelkezésre!