2020.09.04.
A Nemzeti Kőbányászati Emlékhely megkoszorúzásával immáron ötödik alkalommal fejezték ki tiszteletüket politikusok, tisztviselők, a bányászati szervezetek képviselői, kőbányászati cégek és dolgozók, valamint a vendéglátó Baumit Kft. vezetősége és munkatársai a kőbányászatban dolgozó munkatársak előtt. Az idén 30 éves Baumit Kft. kezdeményezésére emeltetett emlékhelynél Dr. Völner Pál, Komárom-Esztergom megyei országgyűlési képviselő, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára; Dr. Tittmann János, Dorog város polgármestere; valamint Illy Gábor a Baumit ügyvezetője is beszédet mondott.
Szeptember 4-én, egy kora délutáni megemlékezés alkalmával a helyi kőbányászat 115 éves történetét idézték fel a megye, a város, a bányászszervezetek és a bányászatban ma is aktív vállalatok képviselői.
A Baumit Kft. nevében Illy Gábor ügyvezető tartott ünnepi beszédet, amelyben kitért megváltozott élethelyzetünkre és kiemelte, hogy a hagyományaink, a valódi emberi értékrend és a szeretet azok az értékek, amelyek immunisak a járványokra és megtanítottak minket, hogy a közösség érdeke megelőzi az egyéni érdekeket. A Baumit Kft. ügyvezetője a jubileumi alkalomból felidézte a Nemzeti Kőbányászati Emlékhely létrejöttének történetét, amely ötödik éve képviseli méltóképpen a magyar kőbányászatot, majd hozzátette:
„A dorogi bányászok hűsége, alázata, kitartása és életereje olyan példát jelenthet mindannyiunknak, melyből minden nap erőt meríthetünk a bizonytalannak tűnő jövő kihívásaiban, és így, a kő erejével, „maradásával” és mozdulatlanságával joggal bízzunk a ránk váró időszak üzleti, emberi és személyes sikereiben!”
Dr. Völner Pál, Komárom-Esztergom megyei országgyűlési képviselő, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára beszédében köszönetét fejezte ki, hogy az emlékhely által lehetőség adódik évről évre megemlékezni a bányászatról és bányászokról.
„Minden ilyen hagyomány példát mutat és tovább élteti a közösséget. Nagyon fontosnak tartom, hogy a szénbányászatról való átállás után is sikerült megőrizni a régi értékeket, hiszen a jelenlegi közúthálózatok, újabb és újabb beruházások nem jöhetnének létre a múlt bányászainak verejtékes munkája nélkül. Azt hiszem, hogy így a koszorúzás által is mindig méltóképpen és kellő tisztelettel emlékezünk meg róluk” – emelte ki.
Dorog városának polgármestere, Dr. Tittmann János köszöntőjében idézte fel az elmúlt évek szeptemberi, élménydús helyi rendezvényeit, melyek a bányásznap alkalmából kerültek megrendezésre. A jelenlegi pandémiás helyzet eredményeként azonban egy nehezebb időszakot élünk át, ahogy beszédében fogalmazott:
„A kialakult időszak könnyen elbizonytalaníthat bennünket és kérdéseket vethet fel a jövőt illetően. Nem szabad azonban elfelejtenünk a két legfontosabb kapaszkodónkat, amelyek segítségével tovább építhetjük hosszútávú terveinket. A hagyományok őrzése és a megfelelő teljesítmény ötvözése erős elegyet alkothat. Szeretnék gratulálni a Baumitnak és a munkatársainak is egyben, akik jelen körülmények között is egyaránt kiemelkedő gazdasági eredményeket tudnak felmutatni és jelen eseménnyel is kellően tisztelegnek a bányásztársadalom előtt”
A bányászati szervezetek, a dorogi önkormányzat, valamint az immáron 30 éves fennállását ünneplő Baumit Kft. az elmúlt években hagyományt teremtett a Nemzeti Kőbányászati Emlékhely megkoszorúzásával. Idén a köszöntők mellett az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület nevében: Dr. Szabados Gábor ügyvezető igazgató, és Huszár László; a Baumit Kft. nevében: Illy Gábor ügyvezető, Vas József műszaki vezető és Mocsnik Imre a kőbánya üzemvezetője; a Bánya- Energia és Ipari Dolgozók Szakszervezete nevében: Farda István a BDSZ Országos Tanácsának tagja és Gaál Gábor a BDSZ tanácsosa; Dorogi Szénmedence Kultúrájáért Alapítvány, a Dorogi Bányász Szakszervezet és az OMBKE Dorogi Helyi Szervezete nevében: Glevitzky István elnök, Bánhidi József alelnök és Koltai Lajosné gazdasági munkatárs; a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség nevében: Szarka László elnök; a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat nevében: Steindl Balázs a megyei önkormányzat alelnöke; Tokod Polgármesteri Hivatal nevében: Bánhidi László polgármester és Faragó Ferenc képviselő; a Duna-Dráva Cement Kft. képviseletében Zongor Gergely cementértékesítési igazgató és Hajnal Krisztián alkalmazástechnikai tanácsadó helyezhette el az emlékezés virágait az emlékmű előtt.
Ahogy az emlékhelyen található felirat is hirdeti: „Tisztelet azoknak, akik a köveket új életre keltik.”
„Ki mint vetett, azonképpen arat,
mert elfut a víz és csak a kő marad,
de a kő marad.”
Wass Albert: Üzenet haza
A dorogi kőbányászat fennállásának 110. évfordulójára készülve a bánya tulajdonosa, a Baumit Kft. a város önkormányzatával együttműködve 2014-ben írt ki pályázatot egy kőbányászati emlékmű tervezésére. A pályázatot Maurer-Klimes Attila terve nyerte meg. A tervben egy háromosztatú mű szerepelt, amelyben a kőtömböket középen egy óriás ék hasítja szét, ezzel szemléltetve a kő megmunkálását, és szimbolizálva azt az emberi erőt és akaratot, amellyel a nehéz, tehetetlen kőből az ember, s az ember alkotta gépek hasznos, semmivel sem helyettesíthető új dolgokat hoznak létre. Az emlékmű felirata is ezt fejezi ki: „Tisztelet azoknak, akik a köveket új életre keltik”.
A Nemzeti Kőbányászati Emlékhely az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület kezdeményezésére, a Baumit Kft. beruházásaként épült fel. Az emlékhely középpontjában az emlékmű áll, körülötte pedig több jelentős magyar kőbánya köveit helyezték el, szimbolizálva a kőbányák összefogását és összetartását. A Nemzeti Kőbányászati Emlékhelyet 2015-ben avatták fel, a Baumit bejárata előtti területen. Azóta a Dorogi bányásznapok keretében hagyománnyá vált, hogy megemlékezést rendeznek a helyszínen, melynek során a megye, a város, a bányász szervezetek és a bányászatban ma is aktív vállalatok képviselői megkoszorúzzák az emlékművet.
Az emlékmű a mészkő időtlenségével, szótlanságával áll gyönyörű környezetében, az arra haladó köveket, alapanyagokat és késztermékeket szállító járművek vezetőinek, a vállalat, a bánya munkatársainak és az oda érkező partnereknek a tekintetét még évek múltán is mindig magára vonzza. Úgy áll ott, mint egy monumentális jel. A jelek mindig valami többlettartalmat és üzenetet hordoznak, önmagukon túlra mutatnak. Mutatnak egyfelől a múltra: a múlt embereire, az értékekre, a hagyományokra, azokra az alapokra, amikre építkezni lehet. Mutatnak másfelől a jövőre: a terveikre, a felelősségre, az elkötelezettségre és az értékekre.
A Nemzeti Kőbányászati Emlékhely a Baumit bejárata előtti területen áll (Dorog, Baumit út 1.), nyilvánosan látogatható mindenki számára, aki tiszteletét szeretné leróni azok előtt, akik a múltban, a jelenben és a jövőben új életet adnak a köveknek.
Az emlékmű történetét, a dorogi mészkőbányászat emlékeit bemutató videó itt látható.
Dorogon, a Hungária-hegyen 1905-ben nyitották meg a mészkőbányát. A bányászott kő felső-triász kori, Dachstein típusú mészkő. 1908-ban üzemelték be az első mészégető kemencéket, majd 1915-től megkezdődött a mészhidrát gyártás, 1925-től a nagyarányú út és vasútépítések, valamint a megnövekedett mészhidrát igények miatt fellendült a termelés. 1931-ben megkezdték a kőliszt gyártását is. A II. világháború előtt a bánya termelése évi 60 ezer tonna volt.
Az 1948-as államosítás után jelentős fejlesztéseket történtek, a 60-as évek végére nagyteljesítményű gépekkel váltották ki a fizikai munka nagy részét, fejlődött a robbantástechnika is. 1970-ban korszerűsítették a hidrátüzemet, megszűntették a mészégetést, fejlesztették a kőliszt gyártást. 1978-ban, a két bányaként működő bányára közös bányatelket fektettek Dorog-IV. néven. 1996-tól újra az Öreg-bányában folytatódott a termelés.
2000-ben a Dorogi Mészmű Kft. és vele együtt a bánya teljes egészében a Baumit Kft. része lett. Mára a bánya, a mellé telepített világszínvonalú vakolatgyárat és kőmalmot látja el. A Baumit ezen kívül jelentős mennyiségű osztályozott, tört követ is forgalmaz az út és vasútépítés, árvízvédelem és az ipar számára. Jelenleg a bánya éves termelése kb. 500 ezer tonna.
A Baumit dorogi mészkőbányájáról készült videó itt található.