2019.08.30.
A dorogi bányásznapi ünnepségek keretében immár hagyománnyá vált, hogy megkoszorúzzák a Nemzeti Kőbányászati Emlékhelyet. Idén is tiszteletüket fejezték ki politikusok, tisztviselők, a bányászati szervezetek képviselői, kőbányászati cégek és dolgozók, valamint a vendéglátó Baumit Kft. vezetősége és munkatársai.
Az eseményen részt vett Dr. Völner Pál, Komárom-Esztergom megyei országgyűlési képviselő, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára; Dr. Tittmann János, Dorog város polgármestere is.
A Baumit Kft. nevében Illy Gábor ügyvezető tartott ünnepi beszédet, melyben elmondta, hogy 2015 szeptemberében avatták fel a Baumit Kft. dorogi telephelyének bejárata mellett a Nemzeti Kőbányászati Emlékhelyet, melynek bányásznapi koszorúzási ünnepsége hagyománnyá lett. Az emlékmű egyfelől a múltra mutat: a múlt embereire, az értékekre, a hagyományokra, azokra az alapokra, mikre építkezni lehet másfelől a jövőnek üzen a tervekre, a felelősségre, az elkötelezettségre. Elhaladva mellette emlékeztet az értékeinkre.
Dr. Völner Pál beszédében a bányászatot az emberi kultúra alapjának nevezte, melynek hatása évezredek óta tart. Minden bánya pezsgést hoz, az emberek boldogulását szolgálja. Dorogon, bár már csak egy bánya működik, mégis a „bányász hozzáállás” az élet dolgaihoz hozzájárul a település felvirágoztatásához.
Dr. Tittmann János, Dorog városának polgármestere az évről-évre megrendezésre kerülő bányásznapot a település misztikus, ihlető erejének tartja. A szénbányászati és a kőbányászati emlékművek sorában idén a vízbányászat emlékhelye is elkészült, a város neves polgárának, Schmidt Sándornak a szobrával. A jövőben a bányászemlékezet-kultúra újabb, érdekes rendezvényekkel teljesedik ki, például a környező települések bányáiba szervezendő túrákkal, és a jövőre Dorogon megrendezésre kerülő II. Euchalisztikus világtalálkozóval.
Dr. Völner Pál, országgyűlési képviselő, Igazságügyi Minisztériumi államtitkár
Dr. Tittmann János, Dorog város polgármestere
Dr. Szabados Gábor ügyvezető igazgató, és Mráz László vezetőségi tag ─ Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület
Vas József műszaki vezető és Mocsnik Imre a kőbánya üzemvezetője ─ Baumit Kft.
Dr. Korompay Péter a dorogi szervezet titkára, valamint Solymár Judit, Sasvári Géza és Pados József ─ OMBKE Dorogi Helyi Szervezete
Dr. Katona Gábor főosztályvezető ─ Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat
Glevitzky István elnök, Bánhidi József alelnök és Koltai Lajosné gazdasági munkatárs ─ Dorogi Bányász Szakszervezeti Szövetség és a Dorogi Szénmedence Kultúrájáért Alapítvány
Steindl Balázs a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat alelnöke
Zongor Gergely cementértékesítési igazgató és Hajnal Krisztián alkalmazástechnikai tanácsadó ─ Duna-Dráva Cement Kft.
Dr. Gácsi Gabriella ügyvezető és Szegedi János üzemvezető ─ Mikerobb Kft.
A megemlékezés alkalmával a vendégek és vendéglátók elénekelték a Bányászhimnuszt.
„Ki mint vetett, azonképpen arat,
mert elfut a víz és csak a kő marad,
de a kő marad.”
Wass Albert: Üzenet haza
A tradicionális bányászváros Dorognak mára egyetlen üzemelő bányája maradt, a Mésztelep területrészen fekvő kőbánya, amely több mint száz éve adja a hegy súlyos kincsét többek közt építési alapanyagokhoz, útépítéshez. Bejáratánál monumentális emlékmű áll, melyet a dorogi kőbányászat fennállásának 110. évfordulójára készülve építtetett a bánya mai tulajdonosa, a Baumit Kft.
Országszerte számos bányászemlékmű áll, melyeknél bányásznapokon a látogatók tiszteletüket fejezhetik ki a bányászatban dolgozó elődöknek és kortársaknak. Az emlékhelyek sorában az országban elsőként a kőbányászat, a kőbányászok nagyrabecsüléseként Dorogon emeltek emlékművet 2015-ben.
A kezdeményezés az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesülettől származik, és a Baumit Kft. karolta fel, illetve valósította meg a javaslatot. A cég Dorog városának önkormányzatával együttműködve 2014-ben pályázatot írt ki egy kőbányászati emlékmű tervezésére. A pályázatot Maurer-Klimes Attila terve nyerte meg, és ennek alapján épült fel a mű. Az építéshez nagyrész helyben bányászott dorogi mészkövet és az ország több, jelentős kőbányájának adományából származó köveket használtak fel, ezzel az emlékmű a mai kőbányák összefogását is elősegítette.
Az mű egy háromosztatú, monumentális alkotás. Középpontjában egy szürke ék áll, amely kettéhasítja az óriási kőtömböt. Ez az ék-kő szimbolizálja a kő megmunkálását és azt az erőt és akaratot, amellyel a nehéz, tehetetlen kőből az ember, s az ember alkotta gépek hasznos, semmivel sem helyettesíthető új dolgokat hoznak létre. Az emlékmű felirata is ezt fejezi ki: „Tisztelet azoknak, akik a köveket új életre keltik”.
Az emlékmű a mészkő időtlenségével, szótlanságával áll gyönyörű környezetében, az arra haladó köveket, alapanyagokat és késztermékeket szállító járművek vezetőinek, a vállalat, a bánya munkatársainak és az oda érkező partnereknek a tekintetét még évek múltán is mindig magára vonzza. Úgy áll ott, mint egy monumentális jel. A jelek mindig valami többlettartalmat és üzenetet hordoznak, önmagukon túlra mutatnak. Mutatnak egyfelől a múltra: a múlt embereire, az értékekre, a hagyományokra, azokra az alapokra, amikre építkezni lehet. Mutatnak másfelől a jövőre: a terveikre, a felelősségre, az elkötelezettségre és az értékekre.
A Nemzeti Kőbányászati Emlékhely felavatása 2015-ben történt, Dorog város vezetőségének, a terület országgyűlési képviselőjének és a bányászszervezetek delegáltjainak jelenlétében. Az emlékhelyet az akkori Esztergom-Budapest Főegyházmegye segédpüspöke, Dr. Székely János áldotta meg. Azóta a Dorogi bányásznapok keretében hagyománnyá vált, hogy megemlékezést rendeznek a helyszínen, melynek során a megye, a város, a bányász szervezetek és a bányászatban ma is aktív vállalatok képviselői megkoszorúzzák az emlékművet. Így lesz az idén is, a megemlékezés szeptember 30-án, 15 órakor kezdődik.
A Nemzeti Kőbányászati Emlékhely a Baumit bejárata előtti területen áll (Dorog, Baumit út 1.), nyilvánosan látogatható mindenki számára, aki tiszteletét szeretné leróni azok előtt, akik a múltban, a jelenben és a jövőben új életet adnak a köveknek.
Az emlékmű történetét, a dorogi mészkőbányászat emlékeit bemutató videó itt látható.
Dorogon, a Hungária-hegyen 1905-ben nyitották meg a mészkőbányát. A bányászott kő felső-triász kori, Dachstein típusú mészkő. 1908-ban üzemelték be az első mészégető kemencéket, majd 1915-től megkezdődött a mészhidrát gyártás, 1925-től a nagyarányú út és vasútépítések, valamint a megnövekedett mészhidrát igények miatt fellendült a termelés. 1931-ben megkezdték a kőliszt gyártását is. A II. világháború előtt a bánya termelése évi 60 ezer tonna volt.
Az 1948-as államosítás után jelentős fejlesztéseket történtek, a 60-as évek végére nagyteljesítményű gépekkel váltották ki a fizikai munka nagy részét, fejlődött a robbantástechnika is. 1970-ban korszerűsítették a hidrátüzemet, megszűntették a mészégetést, fejlesztették a kőliszt gyártást. 1978-ban, a két bányaként működő bányára közös bányatelket fektettek Dorog-IV. néven. 1996-tól újra az Öreg-bányában folytatódott a termelés.
2000-ben a Dorogi Mészmű Kft. és vele együtt a bánya teljes egészében a Baumit Kft. része lett. Mára a bánya, a mellé telepített világszínvonalú vakolatgyárat és kőmalmot látja el. A Baumit ezen kívül jelentős mennyiségű osztályozott, tört követ is forgalmaz az út és vasútépítés, árvízvédelem és az ipar számára. Jelenleg a bánya éves termelése kb. 500 ezer tonna.
A Baumit dorogi mészkőbányájáról készült videó itt található.
