Magyarország

„Tisztelet azoknak, akik a köveket új életre keltik”

Megemlékezés a Nemzeti Kőbányászati Emlékhelynél

2021.09.03.

A dorogi bányásznapi ünnepségek keretében több évre visszatekintő hagyomány immár a Nemzeti Kőbányászati Emlékhely koszorúzása, amely során ezúttal Dr. Völner Pál, Komárom-Esztergom megye országgyűlési képviselője, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára; Dr. Tittmann János, Dorog város polgármestere; valamint Vas József, a Baumit műszaki igazgatója tartott beszédet, tiszteletüket kifejezve a kőbányászatban dolgozó mindenkori munkatársak és a helyi kőbányászat több mint 115 éves története előtt.


Immáron hatodik éve, hogy felavatták a – hazánk egyik példamutató összefogását szimbolizáló – Nemzeti Kőbányászati Emlékhelyet, melyet az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület kezdeményezésére a Baumit Kft. építtetett a történelmi Magyarország jelentős kőbányáiból szállított kőtömbök felhasználásával. Az emlékhelynél szeptember 3-án megrendezett, kora délutáni megemlékezés alkalmával a helyi kőbányászat 116 éves történetét idézték fel a megye, a város, a bányászszervezetek és a bányászatban ma is aktív vállalatok képviselői.

Az eseményen elhangzó ünnepi beszédek nem kerülhették el az elmúlt, pandémiával terhes egy év bizonytalanságokkal és kiszámíthatatlanságokkal teli időszakának megidézését, hiszen minden emlékezés, minden tiszteletadás a múltra tekint vissza.

Vas József, a Baumit műszaki igazgatója beszédében a múltidézés mellett kiemelte, hogy ahogy egy emlékmű esetében, amely akkor válik élővé, ha nem csak a múltat idézi meg, hanem egyben a jövő felé is irányt mutat, úgy a múlt előtti tisztelgés mellett a Baumit a jövőhöz kellő felelősséggel tekint.

„Komolyan gondoljuk a vállalat hosszú távú magyarországi és dorogi jelenlétét és szerepét. A jövőt is szem előtt tartva tisztában vagyunk azzal a felelősséggel is, ami bennünket méltányos társadalmi szerepvállalásra és közéleti szerepre kötelez. A bánya és a hozzá kapcsolódó üzem működése jó példa arra, hogy lehetséges a bányászatot, ipari termelést és a települési érdeket tisztán, rendezetten, a környezetvédelmi szempontokat és társadalmi érdekeket is szem előtt tartva működtetni.”

Dr. Völner Pál, Komárom-Esztergom megyei országgyűlési képviselő, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára köszöntő beszédében a kőbányászat és a bányászati szakma örökkévalóságára hívta fel a figyelmet.

„Itt állunk ez előtt az országos emlékmű előtt, amely a legősibb bányászati műfaj emlékműve, amely az emberiség történetének kezdetére nyúlik vissza. A kőbányászat nélkül nem lenne épített környezetünk, számos csodálatos alkotás nem jöhetett volna létre. Mindezek hatása évezredek óta tart. Szűkebb pátriánkat tekintve is láthatjuk, hogy a hazai díszítőkőbányászat milyen jelentős mértékben kötődik Tardoshoz és Süttőhöz, míg az építőanyagok esetében mindenki Dorogra, Tatabányára vagy éppen Lábatlanra gondolhat. Ezen települések a jövőben is jelentősen hozzájárulnak településeink további virágzásához.”

Dr. Tittmann János, Dorog városának polgármestere is szeretettel köszöntötte a megemlékezőket, beszédében kitért arra, hogy a bányásznap már hosszú évek óta a teljesítmények elismerésének a napja.

„Tisztelettel adózunk bányász elődeink előtt, akik várost építettek és települési kört fejlesztettek. Óriási teljesítményük teremtette meg azon gazdasági erőforrásokat, amelyből mindezt fel tudták építeni. Ennek is köszönhetően eredményes, jól gazdálkodó vállalatok működhetnek ma Dorogon. Ezek egyike a Baumit, amely nélkül nem tudnánk utcáinkat, épületeinket felújítani. Ez az, amit a Bányásznap alkalmával – az elődeink és a napjaink kiemelkedő teljesítménye előtti tisztelgéssel – ünnepi tartalommal tudunk megtölteni.” 

Dorog egyetlen üzemelő kőbányájánál, mindenki által látogatható területen elhelyezett emlékmű előtt mára már hagyománnyá vált a minden évben megrendezett tiszteletadó ünnepség. Idén a beszédet tartók mellett a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat nevében: Popovics György a megyei önkormányzat elnöke, a Baumit Kft. nevében Vas József műszaki igazgató és Mocsnik Imre a kőbánya üzemvezetője, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület nevében: Dr. Hatala Pál elnök, Zelei Gábor ügyvezető igazgató és Kőrösi Tamás főtitkár, a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat nevében: Mednyánszky Zoltán Miklós hivatali főtanácsos, a Bánya- Energia és Ipari Dolgozók Szakszervezete nevében: Rabi Ferenc elnök, és Farda István OT tag,  a Dorogi Szénmedence Kultúrájáért Alapítvány, a Dorogi Bányász Szakszervezet és az OMBKE Dorogi Helyi Szervezete nevében: Bánhidi József, Mráz László, Koltai Lajosné, dr. Korompay Péter, Mocsnik Imre, a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karának képviseletében Dr. Szunyog István gazdasági-fejlesztési dékánhelyettes, a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség nevében: Szarka László elnök, a Duna-Dráva Cement Kft. képviseletében Zongor Gergely cementértékesítési igazgató, a  Mikerobb Kft. nevében: Dr. Gácsi Gabriella ügyvezető és Garadnai László üzemvezető tisztelgett koszorúzással az emlékhelynél.

Az emlékmű részletes történetét hivatott bemutatni az alább elérhető videó, amely a BaumitHU YouTube csatornáján is egyaránt elérhető.

A Nemzeti Kőbányászati Emlékhely

„Ki mint vetett, azonképpen arat, 
mert elfut a víz és csak a kő marad, 
de a kő marad.” 
Wass Albert: Üzenet haza

A tradicionális bányászváros Dorognak mára egyetlen üzemelő bányája maradt, a Mésztelep területrészen fekvő kőbánya, amely több mint száz éve adja a hegy súlyos kincsét többek közt építési alapanyagokhoz, útépítéshez. Bejáratánál monumentális emlékmű áll, melyet a dorogi kőbányászat fennállásának 110. évfordulójára készülve építtetett a bánya mai tulajdonosa, a Baumit Kft.


Országszerte számos bányászemlékmű áll, melyeknél bányásznapokon a látogatók tiszteletüket fejezhetik ki a bányászatban dolgozó elődöknek és kortársaknak.  Az emlékhelyek sorában az országban elsőként a kőbányászat, a kőbányászok nagyrabecsüléseként Dorogon emeltek emlékművet 2015-ben.

A kezdeményezés az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesülettől származik, és a Baumit Kft. karolta fel, illetve valósította meg a javaslatot. A cég Dorog városának önkormányzatával együttműködve 2014-ben pályázatot írt ki egy kőbányászati emlékmű tervezésére. A pályázatot Maurer-Klimes Attila terve nyerte meg, és ennek alapján épült fel a mű. Az építéshez nagyrész helyben bányászott dorogi mészkövet és az ország több, jelentős kőbányájának adományából származó köveket használtak fel, ezzel az emlékmű a mai kőbányák összefogását is elősegítette.

Az mű egy háromosztatú, monumentális alkotás. Középpontjában egy szürke ék áll, amely kettéhasítja az óriási kőtömböt. Ez az ék-kő szimbolizálja a kő megmunkálását és azt az erőt és akaratot, amellyel a nehéz, tehetetlen kőből az ember, s az ember alkotta gépek hasznos, semmivel sem helyettesíthető új dolgokat hoznak létre.  Az emlékmű felirata is ezt fejezi ki: „Tisztelet azoknak, akik a köveket új életre keltik”.

Az emlékmű a mészkő időtlenségével, szótlanságával áll gyönyörű környezetében, az arra haladó köveket, alapanyagokat és késztermékeket szállító járművek vezetőinek, a vállalat, a bánya munkatársainak és az oda érkező partnereknek a tekintetét még évek múltán is mindig magára vonzza. Úgy áll ott, mint egy monumentális jel. A jelek mindig valami többlettartalmat és üzenetet hordoznak, önmagukon túlra mutatnak. Mutatnak egyfelől a múltra: a múlt embereire, az értékekre, a hagyományokra, azokra az alapokra, amikre építkezni lehet. Mutatnak másfelől a jövőre: a terveikre, a felelősségre, az elkötelezettségre és az értékekre.

A Nemzeti Kőbányászati Emlékhely felavatása 2015-ben történt, Dorog város vezetőségének, a terület országgyűlési képviselőjének és a bányászszervezetek delegáltjainak jelenlétében.  Az emlékhelyet az akkori Esztergom-Budapest Főegyházmegye segédpüspöke, Dr. Székely János áldotta meg. Azóta a Dorogi bányásznapok keretében hagyománnyá vált, hogy megemlékezést rendeznek a helyszínen, melynek során a megye, a város, a bányász szervezetek és a bányászatban ma is aktív vállalatok képviselői megkoszorúzzák az emlékművet. Így lesz az idén is, a megemlékezés szeptember 30-án, 15 órakor kezdődik.

A Nemzeti Kőbányászati Emlékhely a Baumit bejárata előtti területen áll (Dorog, Baumit út 1.), nyilvánosan látogatható mindenki számára, aki tiszteletét szeretné leróni azok előtt, akik a múltban, a jelenben és a jövőben új életet adnak a köveknek.

Mészkőbányászat Dorogon

Dorogon, a Hungária-hegyen 1905-ben nyitották meg a mészkőbányát. A bányászott kő felső-triász kori, Dachstein típusú mészkő. 1908-ban üzemelték be az első mészégető kemencéket, majd 1915-től megkezdődött a mészhidrát gyártás, 1925-től a nagyarányú út és vasútépítések, valamint a megnövekedett mészhidrát igények miatt fellendült a termelés. 1931-ben megkezdték a kőliszt gyártását is. A II. világháború előtt a bánya termelése évi 60 ezer tonna volt.


Az 1948-as államosítás után jelentős fejlesztéseket történtek, a 60-as évek végére nagyteljesítményű gépekkel váltották ki a fizikai munka nagy részét, fejlődött a robbantástechnika is. 1970-ban korszerűsítették a hidrátüzemet, megszűntették a mészégetést, fejlesztették a kőliszt gyártást. 1978-ban, a két bányaként működő bányára közös bányatelket fektettek Dorog-IV. néven. 1996-tól újra az Öreg-bányában folytatódott a termelés.

2000-ben a Dorogi Mészmű Kft. és vele együtt a bánya teljes egészében a Baumit Kft. része lett. Mára a bánya, a mellé telepített világszínvonalú vakolatgyárat és kőmalmot látja el. A Baumit ezen kívül jelentős mennyiségű osztályozott, tört követ is forgalmaz az út és vasútépítés, árvízvédelem és az ipar számára. Jelenleg a bánya éves termelése kb. 500 ezer tonna.

A Baumit dorogi mészkőbányájáról készült videó itt található.