2024. 04. 18.
Világszerte április 18-án ünnepeljük a műemlékvédelmi világnapot, amelynek célja a történelmi és kulturális örökségek megőrzése és bemutatása. Hazánk gazdag építészeti múlttal rendelkezik, a világnap pedig emlékeztet minket arra, hogy ezeket a kincseket meg kell óvnunk a jövő generációi számára.
Magyarország számos lenyűgöző műemlék és történelmi épület otthona: a kastélyok, templomok, várak és más műemlék jellegű épületek nem csupán az elődeinket idézik, hanem az ország turisztikai vonzerejében is fontos szerepet játszanak.
Annak érdekében, hogy ezeket az értékeket megőrizzük, szükség van a folyamatos műemlékvédelemre és restaurációra. Számtalan műemlék sérült vagy elhanyagolt állapotban van, az idő múlásának és az időjárás viszontagságainak kitéve. A műemlékvédelem mind anyagi, mind szakmai szempontból kihívást jelent. Ahhoz, hogy egy műemlék jellegű épületet felújítsanak, azt minden esetben a tulajdonosnak – önkormányzatnak vagy magántulajdonosnak – kell kérvényeznie. A megbízott építészeti iroda terveit az Önkormányzati vagy Országos Építészeti Tervtanács hagyja jóvá, a tervezést pedig kutatások előzik meg: művészettörténeti-, fal-és festő-restaurátor kutatás. A kutatások meghatározzák az épület megőrzendő értékeit, feltárják az eredeti terveket és építészeti megoldásokat.
Az alábbiakban az Év Homlokzata pályázat díjazott műemlékeiből mutatunk be hármat.
Martonvásári Kiskastély
A martonvásári Kastélypark területén álló Kiskastély neogótikus és romantikus stílusjegyeket hordoz. Az elmúlt években rehabilitálták a kastélyegyüttest, ennek során ez az épület is megújult, sőt, a vele egybeépített látogatóközpont a fogadóépülettel új funkciót is kapott. Rendezvényhelyszín és kiállítóterem működik benne, mely az Agroverzum Tudományos Élményközpont része. Az SHS-Építő Tervező és Kivitelező Kft. a Kiskastéllyal az Év Homlokzata 2023 pályázat műemlék kategóriájának díját nyerte el.
„A Művelődés Háza és Könyvtára”
Makovecz Imre egyik első, jelentős munkája volt a Sárospatakon 1983-ban felépített „A Művelődés Háza és Könyvtára”. Az épület az organikus építészet ikonikus darabja lett emberarcot idéző bejárati portáljával, hatalmas csontozat-szerű tetőszerkezetével, tömegformálásával. 2013-ban műemlékké nyilvánították, majd a közel negyvenéves épületet nemrégiben korszerűsítették, homlokzatát felújították. Az organikus építészetre jellemző durvább vakolatstruktúra eléréséhez fésűs technikát alkalmaztak. A műemléképület felújítását az Év Homlokzata 2021 pályázat zsűrije különdíjjal jutalmazta.
Belvárosi Római Katolikus Főplébánia
A szolnoki, egykori Ferences kolostor műemlék épülete 1723-1752 között épült, barokk stílusban, Giovanni Battista Carlone egri építész tervei alapján. A kolostor homlokzata rendkívül puritán, dísztelen, mindössze a kiugró főpárkány oldja a szigorúságot. A déli homlokzatot egy, a falsíkból kissé visszametszett, timpanonos záródású tégla oromfal zárja. A külső falsíkra épített barokk ablakok keretezés nélküliek. A jelenlegi felújításkor az eredeti párkányt már nem találták, ezért a homlokzatok párkányait kérgesített polisztirol habból rekonstruálták. Az eredeti barokk ornamentikának sem volt nyoma a homlokzatokon. A felújítás során a lehető legegyszerűbb eszközökkel, a vakolt felületek textúrájának különbségével jelképesen felrajzolták a barokk tagozatok arányait. A nyílásokat és az osztópárkányt egyszerű simított keretezéssel emelték ki a rusztikusabb szemcsés vakolt felületekből. Az épület színezése törtfehér és zöldesszürke árnyalatokkal történt. Az épületfelújítás az Év Homlokzata 2021 pályázat zsűrijének különdíját kapta meg.
A műemlékekről és azok felújításáról a baumit.hu/referenciak oldalon olvashatnak bővebben. A Baumit nemcsak a műemlékvédelmi világnapon, hanem egész évben törekszik a különleges értékkel és hagyományokkal bíró épületek megóvására. Termékcsaládjaival számos műemlék újult meg, az Év Homlokzata pályázattal pedig az értékteremtő homlokzatokat létrehozó építészeket és kivitelezőket díjazza.